Megérkeztem!!!
Azt hiszem.
Kukuccs...
Van itt valaki?
Hahóóó!
Tele vagyok elvárásokkal, reményekkel, világít a szemem, a tekintetem egyenes, és csak rád várok. Tudod, pont rád, hogy megmutasd, hogy mennek itt a dolgok. Most jöttem messziről. Új vagyok itt. Legalábbis úgy érzem. Még senki sem győzött beavatni a létbe. Új vagyok. Még nem tudom...
Dehát mit mondjak, elég hideg van itt. Meg gyakran olyan nyirkos. A tenyerem. Meg persze a levegő is. Még két ember közt is. Mikor beszélgettem. Olyan...hideg volt.
Nekem még szokatlan, furcsa. Szerintem kicsit másnak hittem. Mielőtt megérkeztem.
Azt hiszem, tényleg mást vártam. Nem baj. Csak meglepődtem. Még senkinek sem votl ideje elmagyarázni, hogy kell ezt csinálni. Még elég ügyetlennek érzem magam.
Olyan esetlen az egész. Reméltem, hogy tanulhatok valami újat. Mondjuk az alfától az omegáig. Vagy hogy adni s elvenni. Vagy valami magasabb lét értelmét, vagy ilyesmi.
Ám mióta megjöttem, elég komplikált vagyok. Nem gondoltam volna, hogy ilyen összetettek a dolgok. Nálunk kicsit egyszerűbb volt. Nem mintha az jobb vagy roszabb lenne, csak mondom. Széles skálán érzem a dolgokat. Alfától omegáig nem megismerem, csak érzem...a legerősebb örömtől a legnagyobb félelemig.
Rátalálva önmagamra ahogy a legnagyobb hibákat vétem.
E fura világban
fiatal lélek vagyok.
Rég gyűlölt magányban
megszólalni próbállok.
Remélek tanulni mi igaz s hamis
találni nem oly egyszerű hitet s szerelmet is.
...Ez egy vidám vég
Ha nem értenéd
minden amit tettél
miért fizettél a rosszért?
Ez egy vidám vég
nyújtsd ide a kezed még
mindent mi te vagy elvinnék.
Žiadne komentáre:
Zverejnenie komentára