FéLNI

Vidd el, zúzd

Zúzd össze, tépd

Tépd meg, lét

Uram, hordd szét

Kosz-gyermeked félelmét!

Törd meg, épp

Rángasd még

Taposd! Miért?

Uram, nyúzd ha kél

Smog-gyermeked félelmét!

FARKAS TORKA

Farkas torka
gurgulázik
Lenyel téged
egó visszamászik
Rosszra felel
lélek elbóklászik
Eszme telel
értelem félremászik
Szürke falak
költőd elmélázik
Gyanús alak
karjaiban fázik
Fejed nap-felhő alatt is
szerteázik
Üres fecsegés, szavak
nempár plusszra vágyik

lEVELEK Istenhez...

(részlet)

,,...Nagyon bíznom kell Benned, hogy elhiggyem, hogy ez nekem jó valamire.
Mert mellesleg, nem úgy érzem.
Marha nehéz kimondani a ,legyen meg a Te akaroatod. :S
De tudod mit?
Csakazértis!!!
Legyen!!!
Én kibirom hinni, hogy jót akarsz nekem! HA-HA-HA
Én igenis hiszek benne! Csak kéééééérlek segíts hozzá!!!...,,

,,...és hát ez a templommeghívásod, Uram...elég gyér volt, már boccs:D. Még jó, hogy észrevettem...
Csak aztán könyörgök adj hozzá erőt is, mert érzem hogy gyenge vagyok olyankor kelni. :S...de mennyire.,,

,,...Jézusom, én olyan hülye vagyok!
Aha: reggel már megint aludtam sokáig, miközben nem kellett volna, és már most akarom, hogy holnap még ígyebb legyen. Szégyellem magam, de nem akarom a holnapot. Lehetne egyből vasárnap, mit szólsz? :D
Jááá, bocsiii... Elfeledtem, hisz ha nem lett volna Neked akkoriban szombat, akkor emberiség sem lenne...:P Jólvan, na... Belátom a szombat jelentőségét...:D
De Uram, látod, hogy próbálom elfogadni, de nekem ilyen apróságok is szörnyen nehezen mennek, kérlek
adj hozzá kitartást. Szeretném elfogadni az akaratod, áraszd rám kegyelmedet...,,

,,Istenem, szomorúságot érzek a holnap végett, láthatod, hogy a szívemben csalódottság, megérintődöttség, fájdalom és felszakított seb... Ez az igazság. Ez van. Bevallom, fáj. DE!!!
Most más, mint egyébként. Tudod, miért? Mert most a kezedbe ajánlom. Legyen meg a Te akaratod!
Ha így kell lennie, legyen!
Csak könyörgöm, ölelj át mindenható szereteteddel, mert néha úgy érzem, hogy ezt még Te sem gondolod komolyan...:D:D:D...,,

második nekifutásra...

A szeretettől nagyobb leszel
mint valaha is voltál.
Elviszi, mit szíved adhat
s ezerszer többet ád.

A szeretet megerősít
ahogy nem álmondánk.
Elviszi a nehéz terhet
s így tesz szabaddá.

Hát lásd meg a pillanatban
amit észre nem vennél.
Hát érezd minden mozzanatban
Isten kegyelmét.
És hidd a nehéz idők
gyémánt reményét.

.lonely.

Változás.
Nem is az év végét követi a változás... A változás folyamat.
Ám nincs sürgetőbb idő az év végénél ezt tudatosítani.

Mindenki változik. A régen kacagva ugrándozó mindenkiben bízó is észreveheti, más lett.
Ahelyett, hogy embercsoportba burkolódzva hevesen gesztikulálva nevetne az élet nagy dolgain, inkább elmegy egyedül sétálni a sötét csendes utcán.
Elkezd havazni.
Nézi a hópelyheket ahogy lassacskán hullanak az utcalámpa fényében.
Gondolkodik.
Gubózza a gondolatai összegabalyodott gumóját.
Egyedül érzi magát, egydül is van, de önként ment ki a hóesésre. Úgy érezte ott bent...
Ezzel minden megváltozik.
A kapcsolatok is.
A bizalom is sokkal komolyabb kereteket kap.
Már nem tudja mindenkinek odaadni.
Igazságtalan azokkal szemben, akik szeretettel ölelik, de nem tudja már úgy fogadni.
A felületen marad.
S annál fájdalmasabb, ha valakinek teljes bizalmát adva az eltolja.
Százszor rosszabb csalódni 1 nagyban a háromból mint 1 kicsiben a húszból...
Sírni is jobb egyedül. Jó érzéz egy váll, de a legjobb neki most egy üres szobában legugolni, lehunyni a szemét, és érezni ahogy a Legnagyobb felülről vígasztalón körülöleli.
S így folynak a könnyek is az arcán.
Nem egy nagyölelés közepette vigasztalódva, hanem azon a havas utcán.
Lépkedve a sötétben.
Egyedül érzi magát, egydül is van, de önként ment ki a hóesésre.
Furcsa, de... Valahogy már úgy érezte ott bent...